A kos�rlabda t�rt�nete

Gondoltad volna, hogy a kos�rlabda �se m�r ezer �ve is n�pszer� j�t�k volt K�z�p-Amerik�ban? Persze az�ta n�mik�ppen v�ltozott ez a sport, de a l�nyeg ugyanaz: egy g�mb alak� goly�t kell beledobni egy gy�r�be.
Annak idej�n a Yucat�n f�lszigeten �l� tolt�k indi�nok neh�z gumigoly�val j�tszottak �s a mai pal�nknak nevezett t�rgy akkor egy s�lyos k�gy�r� volt, amit h�t m�ter magasra helyeztek. Az igazs�g az, hogy nem volt k�nny� beletal�lni a gy�r�be, �gy a j�t�k az els� "kos�rig" ment, de �gy is �r�kig eltarthatott. Az indi�nok nagyon komolyan vett�k ezt a sportot. �gy gondolt�k, hogy a j�t�kkal az isteneknek tisztelegnek, �gy, ha valaki rosszul j�tszik, s�lyos b�nt k�vet el, ez�rt hal�llal kell fizetnie.
K�s�bb enyh�ltek a szab�lyok. Elmaradt az �ldozatbemutat�s, de egy furcsa szab�ly �vsz�zadokig fennmaradt. A gy�ztes dob�st el�r� j�t�kos ig�nyt tarthatott a n�z�k ruh�ira, �kszereire. Az egykori kr�nik�s ep�sen jegyzi meg, hogy a gy�ztes dob�s ut�n a n�z�k pillanatok alatt elt�ntek �s bez�rk�ztak h�zaikba.
Sokan �gy gondolj�k, hogy ez a j�t�k m�gsem tekinthet� a kos�rlabda �s�nek �s �k James tan�r urat tartj�k a j�t�k atyj�nak. Ugyanis 1891-ben a massachusettsi Springfieldben gy�m�lcs�skosarat er�s�tett az iskola fal�ra �s tan�tv�nyait arra biztatta, hogy ebbe pr�b�lj�k beledobni a labd�t. A gyerekek, akik a t�li h�napokban nagyon unalmasnak tartott�k az �lland� tornagyakorlatokat egy �j j�t�k ut�n v�gyakoztak, amely legal�bb annyira �rdekes, mint a foci. Ez�rt nagy izgalommal fogadt�k Naismith tan�r �r �tlet�t �s hamar megszerett�k a j�t�kot. A kos�rlabda elnevez�s onnan sz�rmazik, hogy a tan�r �r gy�r� gyan�nt k�t dobozt rendelt az iskol�nak, de a dobozok helyett s�rgabarack kosarak �rkeztek.
Volt azonban, aki nem annyira �r�lt az �j j�t�knak �s � nem volt m�s mint az iskolaszolga, neki ugyanis minden "kos�r" ut�n a l�tr�n felm�szva kellett lehoznia a labd�t. Biztosan � tal�lta ki, hogy ki kellene v�gni a kos�r fenek�t. Mekkora tal�lm�ny �s min� igazs�gtalans�g, hogy az iskolaszolga neve feled�sbe mer�lt... Az els� bemutat� m�rk�z�st 1891. december 21-�n j�tszott�k le.

Az�ta sok dolog v�ltozott. Elt�nt a neh�z k�gy�r�, a neh�z gumilabda. Minden eszk�z k�nnyebb� v�lt. A j�t�k sem v�rre megy �s nem is az els� kos�rig, hanem a 2x20 perc j�t�kid� v�g�re min�l t�bbsz�r kell beletal�lni a gy�r�be. A j�t�kot m�r ne az istenek vigy�zz�k, hanem k�t b�r�, akik k�z�l az egyik a j�t�kosokkal, a m�sik pedig a j�t�kt�r sz�l�n rohang�l �s s�pol �s eszeveszett�l mutogat k�l�nb�z� dolgokat, amit a legkisebb kosarasok is hamar meg�rtenek. Pl. ha a b�r� �k�lbe szor�tott k�zzel, fellend�ti a karj�t, az bizony azt jelenti, hogy valaki szab�lytalankodott �s egy j�t�kos ezt mind�ssze 4x k�vetheti el egy meccs alatt, mert az �t�dikn�l v�gleg ki kell �llnia a j�t�kb�l. Ha azonban h�rmat mutat, az bizony egy h�rom pontos kosarat jelent, ami a kezd�kn�l m�g igen gyakori.
A szab�lyok 4 �venk�nt v�ltoznak, de a l�nyeget j�t�k k�zben k�nnyen el lehet saj�t�tani.

Ez a j�t�kot t�bb milli� gyerek gyakorolja naponta szerte a vil�gon. A fi�k ut�n a l�nyok, az egyetemist�k ut�n a fiatalabbak is kedvet kaptak a j�t�khoz. Gomba m�dra szaporodtak a csapatok. A vet�lked�s v�gya l�trehozta a k�l�nb�z� bajnoks�gokat. A nemeket �s a korcsoportokat sz�tv�lasztott�k, �s nemzetk�zileg egys�ges szab�lyokkal tett�k versenyz�sre alkalmass� a kos�rlabd�t.

A j�t�k hamarosan az eg�sz vil�gon elterjedt. Egym�s ut�n alakultak a nemzeti sz�vets�gek, rendszeress� v�ltak az olimpiai, kontinens- �s vil�gversenyek.
A korai id�kben is voltak szt�rok, j� p�lda erre a 195,5 cm-es magass�g�val akkoriban �ri�snak sz�m�t� Joe Lapchick. Volt olyan nap, hogy n�gy meccset j�tszott, n�gy k�l�nb�z� lig�ban, s �gy ak�r egy nap alatt is megkereshette �vi b�rleti d�j�t. Az 1936-os berlini olimpi�ra n�gy vil�gr�sz 22 csapata nevezett. Magyarorsz�g kezdett�l fogva a sport�g �lvonal�ban szerepelt, mind a f�rfi-, mind a n�i versenyeken.
Napjainkban majdnem minden iskol�ban van kos�rcsapat �s sokszor a l�nyok �s a fi�k is kedvelik ezt a sportot. Szerencs�re a j�tsz�tereken is egyre t�bb pal�nkot l�tni �s a foci helyett is egyre gyakrabbak a kos�rlabda k�zvet�t�sek.
N�h�ny �ve az magyar kos�rlabd�z�k k�z�l D�vid Korn�l nev�t eml�tik a legt�bbet, hiszen neki siker�lt el�rnia azt, hogy az NBI-ben j�tszhat, a Chicago Bulls csapat�ban, t�bbek k�z�tt Michael Jordan csapatt�rsak�nt.

Rem�lem, te, aki ezt a cikket olvasod, ha nem is kosarazol, de tal�lt�l egy sportot, amivel gyakran foglalkozol. Nagyon fontos a sport ahhoz, hogy eg�szs�ges �lj. Ha szereted a kos�rlabd�t �s nagyrat�r� �lmaid vannak, akkor csak b�tor�tani tudlak, hiszen m�r Korn�lnak is siker�lt, mi�rt ne lehetn�l te a k�vetkez�?
Ha �gy �rzed, nem vagy el�g magas ehhez a j�t�khoz, de nagyon �gyesen j�tszol, akkor sem szabad elkeseredned, hiszen az ir�ny�t� j�t�kosnak nem kell nagyon magasnak lenni, de fontos, hogy j�l taktik�zzon �s �gyesen ir�ny�tsa a csapat�t.
Kos�rra fel! (Forr�s: http://www.sulinet.hu/altisk/kedvtelo/mozgolodo)